Egyházunk az évszázados gyakorlat folytatásaként közoktatási intézményeket tart fenn. A nevelés és az oktatás intézményeinkben - figyelemmel az általános állami, önkormányzati követelményekre - Istennek a Szentírásban adott kijelentése, hitvallásaink és a magyar kálvinizmus szellemében folyik.
Történeti áttekintés − A református nevelés-oktatás a köz szolgálatában
A reformáció megindulása előtt, már a 11‒12. századtól működtek Magyarországon nagyobb plébániák és apátságok mellett úgynevezett plébániai és kolostori iskolák, sőt később megjelentek a városi iskolák is, ahol alapvető ismereteket oktattak. Ezek az intézmények főként a papi utánpótlás ügyét szolgálták, hisz az igazgatás „adminisztratív” részét is jórészben papi személyek végezték. A reformáció azonban a maga sajátos célkitűzései miatt megsokszorozta az iskolák számát, átalakította azok szellemét. A reformációnak ugyanis ‒ részben a „Sola fide” és a „Sola scriptura” alapvető tételéből következően – lényeges tanítása: mindenkinek magának, személyesen kell eljutnia az igazság ismeretére, amely pedig egyedül a Szentírásban, a Bibliában található.
Az első reformátorok egyike, Dévai (Bíró) Mátyás (1500‒1545) „Magyar nyelven íratott ábécéskönyve” (Krakkó, 1538?, 1549) előszavában mondja: „A’ mi Üdvözítőnk a’ Szent Írásra igazítá mindenütt a’ tével’gőket … de az írásra a’ betűnek esmérete és az olvasásnak tudása utunk. Meg kell azért azt nékünk tanulnunk, hogy olvashassuk mindnyájan a Szent Írást, tudakozhassunk az Isten akaratáról, és hogy ennyi sok tévelygésben legyen mihez támaszkodnunk, mert az semmi nem egyéb, hanem … igazság…” Ehhez pedig iskolákra ‒ és járulékosan bibliafordításra, tankönyvekre, nyomdára stb. ‒ volt szükség. Iskolák alapítása az adott körülmények között (az ország három részre szakadt, a török támadások miatt állandó hadszíntérré vált, nehéz anyagi körülmények, állandó létbizonytalanság stb.) még nehezebb, de igen nagy és fontos feladat volt. A 16. században a Magyarországon működő 168 latin iskola közül 134 protestáns kézen volt. Az itt folyó oktatási és nevelési cél a Szentírás olvasása és ismeretére történő megtanítás mellett a klasszikus latin-görög műveltséggel párosult evangéliumi kegyességre való eljuttatás volt.
Nevezetesebb református iskolák voltak Tolnán, Abaújszántón, Cegléden, Mezőtúron, majd Pápán, Sárospatakon, Debrecenben, Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyulafehérvárt, Nagyváradon, Nagykőrösön, Kecskeméten stb., melyek számos „partikulával” (kihelyezett vagy fiókiskolával, alsó tagozattal) rendelkeztek.
A Sárospataki Református Kollégium napjainkban
Az iskolák színvonala ‒ általában megfelelve a követelményeknek ‒ jórészt a „rector”, a „ludi magister” tehetségén, rátermettségén, képzettségi szintjén múlott; ha egy-egy tehetségesebb, jobban képzett személy került egyik vagy másik iskola élére, annak nívóját jelentősen emelni tudta. A tanítók-tanárok között igen sokan voltak külföldi egyetemeken tanult ifjak, akik pedig a külföldi tanuláshoz szükséges alapképzettségüket itthon szerezték meg. A külföldi, legnagyobb számban németalföldi egyetemeken tanuló magyar diákok (peregrinusok) közül többen látták a szerencsésebb körülmények között élő és működő egyetemek magasabb oktatási színvonalát. A hazai iskolákért érzett felelősségtudatuktól és felelősségérzetüktől hajtva – esetleg még külföldi tartózkodásuk ideje alatt ‒ a hazai iskolák számára tankönyveket írtak, melyeket támogatókat szerezve vagy saját költségükön adtak ki. Így aztán tankönyveikkel és személyes oktató-nevelő munkájukkal járultak hozzá a magyar református iskolák színvonalának emeléséhez.
[[paginate]]
A 18. század harmadik évtizedétől az ún. „ellenreformáció” vagy római katolikus restauráció átvette a reformáció kulturális módszereit; egyre több római katolikus iskola, nyomda keletkezett, de az erdélyi fejedelmek (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és neje, Lorántffy Zsuzsanna) iskolaalapító tevékenysége is tovább folytatódott, Erdélyben még a románok számára is.
Bár a 16‒18. századihoz képest a 19‒20. században csökken a református iskolák szerepe Magyarországon, de nem a református keresztyén pedagógia jelentősége és befolyása az ország kulturális életére.
A trianoni békeszerződés (1920) következtében történt elcsatolásokkal a reformátusok lélekszáma 2 765 737-ről 1 799 762-re csökkent a maradék országban. 5 óvodájából 2, 1753 elemi népiskolájából 1117, 3 tanítóképzőjéből 2, 7 tanítónőképzőjéből 3, 27 gimnáziumából 18, 6 leány-középiskolájából 3 működött a megmaradt országrész területén.
Az 1948-ban bekövetkezett államosítás idején 2 kisdedóvóból, 1024 elemi (általános) iskolából, 3 férfi- és 1 női tanítóképző-intézetéből, 19 fiú- és 5 leánygimnáziumából (mindegyik internátussal), 3 gazdasági szakközépiskolájából, 1 felsőkereskedelmi szakiskolájából, 1 jogakadémiájából, 4 teológiai (lelkészképző) főiskolájából csak 4 lelkészképző intézete maradt, és 4, illetve 6 középiskolát tarthatott meg ‒ ha a budapesti Baár-Madas és a debreceni Dóczy leánytagozatokat külön számoljuk. 1951-ben 2 teológiai akadémiáját (Pápa és Sárospatak) fel kellett számolnia, 1952-ben pedig csupán a debreceni gimnázium maradt református kézen 75%-ban, 25%-ban pedig az evangélikus egyház számára kellett helyet biztosítani a lelkészutánpótlás számára.
Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola. Osztálykép az 1950-51 -es tanév VI./B osztályáról. (Forrás: Fortepan/Juhász Bence)
A koedukált gimnáziumban a tanulók létszáma az eltelt időszakban nagyon ingadozó volt. A többi iskola megszűnése után 1952/53-ban 424-re emelkedett a létszám, a hatvanas évek elején 280 körül mozgott, 1977/78-ban ‒ valószínűleg a demográfiai hullámvölgy következtében ‒ 255 főre süllyedt. Innen kezdve fokozatosan felfelé ívelt a létszám, 1990-ben meghaladta az 500-at, egyre nagyobb gondok elé állítva az osztálytermek és internátusi férőhelyek hiányával küszködő iskolavezetést. 1985-től kezdődött a küzdelem a törvénytelenül elvett iskolák legalább egy részének visszaadásáért, 1989/90-től egyre nagyobb eredménnyel.
1989. június 30-án az Elnöki Tanács 1989/14. számú törvényerejű rendelete jogutód nélkül felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, megszüntette az állami hozzájárulás kötelezettségét az egyházi állások betöltéséhez. A Minisztertanács 66/1989. számú rendelete pedig kibővítette a művelődésügyi miniszter feladatkörét: mindazon jogokat, amelyeket az egyházakkal kapcsolatban az állam gyakorolhat, a művelődési miniszterre ruházta át. Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter az oktatási törvény készülő módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy a tervezet az állami iskolaalapítási és -fenntartási monopólium felszámolását tűzte ki célul. 1989. szeptember 1-jén megnyithatta kapuit az első újrainduló protestáns középiskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium.
[[paginate]]
Mindezen politikai változások és lehetőségek jegyében a református egyház is erőfeszítéseket tett, hogy egyrészt megszabaduljon a négy évtizeden át ráerőszakolt béklyóktól, másrészt megtegye a szükséges lépéseket belső építésére. Egymás után alakultak újjá a korábban betiltott egyesületek és szervezetek. Fontossági sorrendben azonban ezeket megelőzve sokak figyelme az iskolák felé fordult. 1990. szeptember 1-jével nyithatták meg kapuikat az első újrainduló református iskolák a Budapesti Református Gimnázium (Baár-Madas), a Kecskeméti Református Kollégium Gimnáziuma és a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma. Az első kettő alulról építkezve, az utolsó intézményátvétellel jött létre.
A volt egyházi ingatlanok tulajdonjogi rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény kihirdetésével 1991-ben felgyorsult a református iskolák rendszerének újjászervezése. Az 1990‒94. között alapított 48 intézmény 63 közoktatási feladatot látott el, melyből 20 (32%) a tulajdonjogi helyzettel összefüggő intézményátvétellel került egyházi keretek közé. Ebben az időszakban az általános iskolák (6), a gimnáziumok (7) és az ez utóbbiakhoz kapcsolódó internátusok (6), valamint szakközépiskola (1) került egyházi fenntartásba.
Az 1995‒98, az 1999‒2002 és a 2003‒2006 közötti időszakban nem csupán az intézményalapítás, hanem ezen belül az átvétel intenzitása is csökkent. 1995‒98 között 16 intézmény jött létre 34 közoktatási feladat felvállalásával, azonban mindössze 3 intézmény (valamennyi általános iskola) került átvétellel egyházi fenntartásba.
Az 1999‒2002 közötti időszakban alapított 25 intézmény 38 közoktatási feladatot látott el, melyből 9 került átvétellel egyházi fenntartásba. (Ez utóbbiak között megjelentek az első óvodák is.)
A 2003‒2006 közötti időszakban már sor került a korábban felvállalt közoktatási feladatok megszüntetésére, sőt két intézmény anyagi ellehetetlenülés következtében jogutód nélkül megszűnt.
2007‒2010 között a Magyarországi Református Egyház 29 közoktatási feladatot vállalt át, melyből 18 (62%) intézményátvétellel valósult meg.
2011‒2015 között 51 intézmény keretei között 74 köznevelési feladat kerül át a református egyházhoz. Minden ötödik református intézmény a 2010-es években jött létre, integrálásuk jelentős kihívást jelent a református intézményrendszernek.
Vasárnapi istentiszteleten a fehérgyarmati református iskolások
A közoktatási/köznevelési intézményrendszer elemeinek a gyarapodás mellett 1995-től figyelhető meg a rendszert összetartó erők erősödése, melyet a Zsinati Iroda szervezeti keretein belül 1992-ben létrehozott Iskolaügyi Osztály (mai elnevezése: Zsinati Oktatási Iroda) koordinált. 1995-ben lépett hatályba a Magyarországi Református Egyház közoktatási törvénye (1995. évi I. tv.), valamint ettől az évtől szervezte meg a Magyarországi Református Egyház oktatási intézményeinek közös tanévnyitóját. 1994 szeptemberében jött létre a pedagógiai szakmai szolgáltatások országos szervezéséért felelős Református Pedagógiai Intézet a holland Stichting OGO támogatásával. 1995-től szervezték meg a református középiskolások tehetséggondozó táborát, a Talentum Konferenciát. 1999-ben alapította a Magyarországi Református Egyház Zsinata a Református Tehetséggondozó Alapítványt, majd 2000-ben a Református Pedagógiai Szakszolgálatot. Ez utóbbi Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként 2015. szeptember 1-jétől már 11 feladatellátási helyen országosan szervezi a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását és működteti az utazó gyógypedagógusi hálózatot.
Az oktatás-nevelés területén a református köznevelési intézmények minden olyan elvárásnak igyekeznek megfelelni, melyek országos és helyi viszonylatban jelentkeznek. A tanulók helytállnak az országos és helyi megmérettetéseken, külön kiemelhetőek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken (OKTV) és az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV) elért eredmények.
Mára már ténylegesen beszélhetünk református köznevelési rendszerről, református oktatáspolitikáról és református oktatásügyről. A köz javára, közpénzek felhasználásával, tartalmában és szervezetében közmegegyezés alapján végzi a Magyarországi Református Egyház az oktatás területén szolgálatát. Az elvek és a célok, illetve a feladatok és az eljárások egyre szervesebb egységben mutatják a református oktatáspolitika irányát, illetve a református oktatásügy helyzetét. S ez nemcsak Magyarországra nézve igaz. Szoros kapcsolatrendszer tartja össze a felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, partiumi és délvidéki intézményeket és a hazai református iskolákat. 2010-től évről évre sor kerül a Kárpát-medencei református oktatási intézmények közös tanévnyitójára is, s szintén 2010-től működtetik az intézmények a Generális Konvent iránymutatása mellett a Kárpát-medencei Oktatási Alapot. A Kárpát-medencei magyar református iskolák együttműködésének legnagyobb múltra visszatekintő példája a Magyar Református Középiskolák Találkozója, melyre 1996 óta minden esztendőben sor kerül, és immár két évtizedes múltra tekintenek vissza a testvériskolai kapcsolatok is.
[[paginate]]
A Zsinati Oktatásügyi Iroda a Magyarországi Református Egyház közoktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve. A Zsinat határozatait és intézkedéseit közvetíti az egyházkerületek oktatásügyi szervezetéhez. Az intézmények működéséhez szükséges adatokat, információkat összegyűjti és nyilvántartja. Kapcsolatot tart más egyházak, valamint állami- és társadalmi szervezetek illetékes szerveivel.
A 2014/15. tanévben 305 köznevelési feladatot lát el 163 intézmény keretei között a Magyarországi Református Egyház köznevelési rendszere.
A 163 köznevelési intézmény a köznevelési feladatokban a következők szerint vesz részt:
A többcélú intézmények száma: 56. A 163 intézmény fenntartásában 107 fenntartó működik közre, melyek közül 98 az egyházközség, amely az intézményhálózat közel négyötödét tartja fenn.
Az infrastrukturális erőforrások és a humánerőforrások helyben állnak az intézményfenntartók ill. intézményeik rendelkezésére. Az anyagi erőforrások részét képező átlagbér alapú támogatást, tankönyvtámogatást, valamint gyermek- és tanulóétkeztetési támogatást az intézményfenntartó igényelheti a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságától.
A bevett egyház, a Magyarországi Református Egyház számára a működési támogatás ad lehetőséget a finanszírozási hátrányok (pl. kisiskolák helyzete) kiegyenlítésére, valamint az országosan biztosítható pedagógiai szakmai szolgáltatások, pedagógiai szakszolgálati feladatok és a köznevelés igazgatás anyagi forrásainak biztosítására.
Képek: ifj. Bodnár István, Varga Gábor Vargosz, Fortepan